Olümpia

A bukolikus hangulatú tájba illeszkedő Olümpiai szentélykörzet, egyike a legszebb archeológiai kerületeknek. Az nagy kiterjedésű Altisz, ahol a különböző istenségeknek emelt templomok közül a Zeusz templom volt a leghíresebb, ma már csak romterület, mégis képet ad az egykori nagyságról. Itt ált Pheidiász páratlan alkotása, az ókori világ hét csodája közé sorolt chrüszelefantin Zeusz-szobor.
Korunk leginkább az olimpiai játékokkal kapcsolatban tartja számon a helyet, ahol Zeusz tiszteletére, maga Héraklész alapította a versenyeket. A játékok idejére elrendelt szent fegyverszünet intézménye az ókori görögség egységes eszményeinek a jelképévé vált.

A kis Olympia község főleg a turizmusból él, ahol minden kategóüriában akad eléfogadható szálláshely. Az ásatási terület és a múzeum a Tripolisz felé vezető út mentén található, nem messze a falutól. A rommező az Altiszt és annak környékét, valamint a Stadiont foglalja magába.

Aki türelmesen végig sétál a nagy kiterjedésű archeológiai területen, sorra rábukkan a Palaisztra, a Theokóleón, a Héróon valamint Pheidiász műhelye s az olümpiászok előkelő vendégeit elszállásoló Leónidaion meg a Bouleutérion maradványaira. Ettől északra, a római és a hellenisztikus fal között kiépített Felvonulási út vonalát követve, melyet egykor szobrok és emlékoszlopok szegélyeztek, egyenest elérhető az Altisz központjában emelt Zeusz-templom.

Ennek szépségét még az ókoriak megírták, akár az itt emelt arany-elefántcsont Zeusz-szoborét is, de sajnos, mára mindabból semmi sem maradt fenn. Ám jól szemügyre véve a romokat s hozzá gondolva a történelemből ismert epizódokat, világos, hogy a szentély központját képező monumentális Zeusz-templom, Pheidiasz chrüszelefantin Zeusz-szobrával, a két mitológiai jeleneteket ábrázoló oromcsoporttal és metopékkal, sűrített formában, az i.e. V. századi hellének számára közérthető módon kifejezte az egész görögség vallási és politikai egységét.

A Zeusz-templom oromzatai és a cellát díszítő 12 metopé, mely a görögök közös hérosza, Heraklész híres munkáit, a Heraklidákat ábrázolja az Olümpiai Múzeumban láthatók. (Több-kevesebb részük viszont a Párizsi Louvre-ban van.) Az Olümpiában feltárt szobrok közül kiemelkedő értékű Paioniosz: Szárnyas Niké szobra. A híres szobor még erősen megcsonkult formájában is a könnyed, légies mozgást érzékelteti.

A magyar turisták bizonyára felismerik, hogy a Zeusz-templom nyugati oromzatát díszítő jelenet, A kentaurok és a lapithák harca kiegészített másolata a budapesti Szépművészheti Múzeum homlokzati timpanonjában látható.
A Zeusz-templom déli oldalán zöldellt a "szépkoronájú" olajfa, a kallisztephanosz, aminek ágaiból fonták az Olümpiai Játékokban győztes atlétáknak kijáró koszorút.
Érdemes megcsodálni a Néró császár által emelt Diadalívet. Az Altiszt keleten határoló Visszhangok csarnoka maradványait, s közvetlen ez után a Stadion ma is épségben látható boltíves bejáratát. Az Olümpiai romterület egyik legszebb részét a kincsesházak képezik, melyek közül az Athéniek kincsesháza a legismertebb.